Az építőipar nagyon szerteágazó iparág. Mindent, amit ma épített környezetnek nevezünk, az építőipar állít elő, alkot meg. Az építőipar hozza létre az utakat, a vasutakat, beleértve a földalatti vasútvonalakat, metrókat az összes föld alatti és föld feletti építményeivel együtt, az alagutakat, a hidakat és természetesen az összes épületet is. A körülöttünk lévő épületek is nagyon sokfélék:

Az épületasztalos készíti el és szereli be a nyílászárókat, azaz az ablakokat és az ajtókat mind a homlokzaton, mind a belső falakban. A külső nyílászárókat minden esetben beépítik a szárazépítés megkezdése előtt. A belső ajtók a kivitelezés szempontjából kétfélék lehetnek:

A szárazépítés előre gyártott építőelemekből „száraz" technológiával, azaz víz felhasználása nélkül, mechanikus kapcsolatokkal készít épületszerkezeteket. Más szavakkal kifejezve a szárazépítés olyan építési módszer, amelyben a kivitelezés helyszínére szállított elemekből szerelik össze az épületszerkezeteket. Az építéshez víz vagy egyéb folyékony adalékanyag nem szükséges, kivételt képez ez alól a fugák, hézagok kitöltése, amelyről a későbbiekben, a 2.5. fejezetben lesz szó. A szárazépítés a szerelt technológia miatt lerövidíti az építési időt, emellett költségkímélő.

Falazott, ill. beton külső és belső falak borítása

Falburkolás hang-, tűz-, sugárzás- és áttörésgátlás, valamint a hőszigetelés javítása érdekében szárazvakolattal vagy előtétfallal.

A rétegelt furnér építőlemezek gyártásakor páratlan számú, de legalább 3 furnérréteg kerül összeragasztásra úgy, hogy az egymás melletti rétegek rostiránya ellentétes legyen. Az összeragasztott építőlemezeket szárazprésben keményítik. A ragasztóanyag műgyanta, amelyhez gombaölő és légmentesítő adalékokat is tehetnek. Az 5 rétegnél több és 12 mm-nél vastagabb furnérlemezeket multiplex lapoknak is nevezik.

Ez a cikksorozat utolsó része, a "következő cikk" itt már az előzőre mutat vissza...